Ki Soros György?

Születési nevén Schwartz György Budapesten született, 1930. augusztus 12. - én, magyar származású amerikai üzletember és filantróp, közgazdász, a reflexivitás közgazdasági elméletének kidolgozója. Soros Tivadar ügyvéd fia, Soros Pál mérnök öccse...

Bár ő maga zsidó származású, Izraelben sem igazán szívelik, ugyanis dollármilliókat adományozott az ott élő kisebbségek állítólagos elnyomásával kapcsolatos fellépésre. Volt pincér és kifutófiú is, új hazájában mindent megtett a republikánusok lejáratásáért. Ő Soros György, a kábítószerek és a migránsok nagy barátja. Napjaink egyik legbefolyásosabb politikai szereplője Soros György, aki bár semmilyen választói felhatalmazással nem rendelkezik, mégis minden politikus ajtaja megnyílik előtte. Múlt héten saját egyetemének a védelmében turnézott az Európai Bizottságnál.

De ki is valójában ez az ember?

Már gyerekkorában a nemzetállamok lebontása ideológiájának légkörében élt Soros György. Eszperantista, a kommunizmus iránt érdeklődő apja különösen nagy hatással volt rá. Már az egyetemen megismerkedett a nyílt társadalom eszméjével, később ezeket a gondolatokat leegyszerűsítve mintegy ürügyként használta saját gazdasági terveihez, és mindez mostanság a migránsok európai betelepítésének támogatásához vezetett. A tőzsdespekuláns, miután jelentős vagyont gyűjtött össze több alapítvány létrehozásával, mindent elkövetett és elkövet most is a nyílt társadalom eszméjének terjesztéséért.

A magyar származású amerikai milliárdos, a Forbes listája szerint jelenleg az Egyesült Államok 16. leggazdagabb embere. 24,5 milliárd dolláros vagyonával a világranglistán is előkelő helyen áll. Soros 1930-ban született Budapesten, apja Schwartz Tivadar ügyvéd és autodidakta eszperantó nyelvész volt. 1947-ben hagyták el Magyarországot. Saját magát gyermekkora óta messianisztikus fantáziákkal megáldott emberként mutatja be könyveiben, máshol arról beszél, hogy úgy tekint magára, mint az Ótestamentum Istenére, aki „láthatatlan, jóságos, de mindent lát”. Máshol azt mondja: „úgy gondolok magamra, mint egyfajta istenre vagy mint gazdasági reformerre, amilyen Keynes volt, vagy ami még jobb, olyan tudósra, mint Einstein”.

Soros György nagy port kavart spekulációs ügyleteinek egyike, az angol font elleni támadás volt. 1990-ben a német gazdaság még az újraegyesítésből adódó nehézségek ellenére is erősebb volt, mint az angol. Ennek ellenére az angolok 2,7 márka felett akarták tartani a font árfolyamát. Ezen próbálkozásuk közben magasan tartották az alapkamatot és az inflációt is.

Hasonlóan alakult Soros szerepe az 1997-es délkelet-ázsiai gazdasági krízisben. Akkor is a helyi pénzek (elsősorban a maláj ringgit és a thai baht) gyengülésére játszva shortolt, és nyert. Régebbre nyúlik vissza Soros harmadik nagy port felvert ügye, a francia Société Générale nagybank (SocGen) részvényeinek adásvétele. 1988-ban Soros tudomást szerzett róla, hogy egy befektető a bank ellenséges felvásárlására készül. Pár nappal később a Soros Fund 95 ezer SocGen-részvényt vásárolt, majd haszonnal adott túl rajtuk. A francia hatóságok 1989-ben bennfentes kereskedés gyanújával vizsgálatot indítottak, és 2002-ben elmarasztaló ítélet született, amelyet Soros fellebbezése után a legfelsőbb bíróság megerősített.

Magyarországon az 1994-es választások után megalakuló MSZP–SZDSZ-kormánykoalícióban a liberális párt és a mögötte álló Soros György megpróbálta az OTP-bankot is bevonni a privatizációs csomagba. Az Origo elemzésében az is olvasható, hogy nagy összefogással, de végül Horn Gyula kormánya meg tudta akadályozni, hogy az akkor Magyarországon mindenkinek a nagybetűs bankot jelentő OTP ne kerüljön egy pénzügyi spekuláns kezébe.

Az OTP életébe 2008-ban lépett be ismét Soros György. Akkor Soros befektetési alapját meg is büntették. Majdnem félmilliárd forintos bírságot szabott rá ki a pénzügyi felügyelet a 2008. október 9-ei tőzsdei kereskedés végén, az OTP papírjaival végrehajtott ügylet miatt.

Térjünk vissza Soros szellemi gyökereihez. A negyvenes-ötvenes évek fordulóján, Londonba költözésük után volt kifutófiú, pincér. Közben a pénzügyek mellett filozófiát is tanult az egyetemen. Az 50-es években egy londoni brókercégnél kezdett, majd néhány évvel később New Yorkban a Wall Streeten kapott lendületet a pénzügyi karrierje. 1961-ben lett amerikai állampolgár, de nem rajongott az Egyesült Államokért, üzleti és családi okokból maradt ott.

Soros nemcsak az Egyesült Államokon kívüli világ belpolitikai folyamataiba próbál beavatkozni, hanem második hazájában is mindent megtett a republikánusok lejáratásáért. A tőzsdespekuláns egyszer arról beszélt, hogy az USA-t egy „intézményes eszközökkel elnyomó nemzetnek tartja, amely rendszeresen megsérti az emberi jogokat mind belföldön, mind külföldön”. Sokat tett azért, hogy a világ előtt George Bush republikánus elnököt a terrorizmus elleni harc kapcsán minél negatívabb színben tüntesse fel.

Olyan szervezeteken keresztül, mint a Human Rights Watch vagy az American Civil Liberties Union masszívan kritizálta a republikánusok által vezetett USA tevékenységét a már említett terrorizmus elleni harc, a rasszizmus, az illegális migránsok kezelése vagy a drogliberalizáció kérdéseiben. Ezzel szemben támogatásaival aktívan segített demokrata jelölteknek,így többek között Barack Obamának vagy Hillary Clintonnak.

Soros nagy híve a kábítószerek szabad fogyasztásának, és előszeretettel támogatja azokat a szervezeteket, akik ezt felkarolják. 2000-ben Kaliforniában népszavazást tartottak a marihuána legalizálásáról. Soros a Drug Policy Alliance nevű érdekérvényesítő csoportnak egymillió dollárt adományozott. A tőzsdespekuláns akkor a Wall Street Journalban megjelent cikkébena marihuána teljes legalizálása mellett érvelt.

Egyszer egy tanulmányban fejtette ki az emberi élettel és orvostudománnyal alapvetően összeegyeztethetetlen nézeteit, többek között saját édesanyjával kapcsolatban is.

A portál szerint Sorost Izraelben sem nagyon kedvelik. Ennek egyik oka, hogy – a holokauszttal kapcsolatos, vitatható kijelentései mellett – az egyik, közvetlenül Soros alá rendelt alapítvány 2001 óta közel 10 millió dollárt adományozott az Izraelben élő kisebbségek állítólagos elnyomásával szembeni fellépésre.

Soros György az utóbbi években az európai migránsválság kapcsán aktivizálódott igazából, és lett ismét a nemzetállamok esküdt ellensége. Az amerikai üzletember még 2015-ben jelentette ki, hogy az európai gazdaság jelenlegi növekedési szintjének megőrzése érdekében évente egymillió migráns beengedésére van szükség. Ennek érdekében az általa támogatott civil szervezetek mindent megtesznek, hogy minél előbb lebontsák a magyar határt védő kerítést, valamint hogy minél több illegális bevándorló érkezzen Európába. Ennek a politikának a része, hogy Soros az elmúlt években meglehetősen jól szervezett hálózatot hozott létre az Európai Parlamentben. A magyar EP-képviselők közül a DK-s Niedermüller Péter és az LMP-s Meszerics Tamás szerepel Soros-listáján. Gulyás Gergely szerint az elmúlt hetekben Soros György leplezetlen módon “intenzív lobbitevékenységbe kezdett” Brüsszelben. A Fidesz frakcióvezető-helyettese megdöbbentőnek nevezte, hogy milyen sok európai parlamenti képviselő van közvetlen kapcsolatban Soros Györggyel, illetve az általa fizetett szervezetekkel. Sok esetben személyesen fogadta Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság volt elnökeis, még hivatalában..

Soros György Európa destabilizálására, az Európai Unió szétbomlasztására törekszik, miközben az Egyesült Államok elnökét és Orbán Viktor miniszterelnököt is meg akarja buktatni – állapította meg Schmidt Mária történész a Látószög blogon nemrég megjelent tanulmányában.

A Macedóniában uralkodó káosz is erősen kapcsolódik a tevékenységéhez, a korábban stabil országot a migránsválság és tüntetések fojtogatják, mely mögött ott találhatóak a milliárdos civil szervezeti.