Gyulafehérvár

II. Rákóczi György lengyelországi hadjárata, majd ragaszkodása a fejedelemi hatalomhoz a Porta akarata ellenére is éveken keresztüli Erdély elleni török támadások okozói voltak. 1658-ban Köprülü Mehmed nagyvezér felszólítására Ali pasa serege zúdult a fejedelemségre. Rákóczi zászlaja alá szólította a székelyeket is, emiatt a Székelyföld védtelenné vált...

 

Jelenkori történelmünkben többször is nekiláttak már a temesvári Hunyadi-kastély megmentésének, ma mégis üresen áll, napjai megszámlálva. A középkorban cölöpökre épült, és már több évtizede folyamatosan süllyed. Falai megrepedtek, a födém megadta magát. Bizonyos, hogy az ingatlan állapotáért felelős hatóságok szándékosan várják a halálát, éppúgy, mint a szilágysági Ördögkúton, ahol a Bay-kastély omlott össze nemrég, épp hasonló nemtörődömség miatt, sőt a helyi románok bosszúja, haragja miatt...

Bekes Miksa német-római császárhoz futott, aki támogatásáról biztosított. A trónkövetelő még a Portára is elment, hogy pártfogást szerezzen. A szultán udvarban nyíltan nem bíztatták, de el sem utasították. Ha önerőből megnyeri a trónt, elismerik. Bekes komoly támogatást szerzett Erdélyben, de jelentős magyarországi urak és katonai vezetők is hozzá csatlakoztak. Megjelent táborában a költő, Balassi Bálint is. A trónkövetelő még a székelyeket is maga mellé tudta sorakoztatni, akik azért zúgolódtak a vajda ellen, mert az közvetlenül trónra lépését követően leverte a mozgalmukat...

Pesten és Bécsben műszaki előadásokat hallgatott, ahol megismerkedett az ágyúöntés fortélyaival is. Magát folyamatosan képezve, német nyelvû szakkönyveket is szerzett be. Mivel szolgálata nem volt folyamatos, mellette asztalosmesterként dolgozott, tervezett szárazmalmot és egyéb épületeket, valamint épített egy aratógépet mely tizenkét ember munkáját volt képes kiváltani...