Belföld

Nem hagyhatom szó nélkül azokat a gyalázkodó és hazug mondatait, amelyeket elpufogtatott a szebb napokat és jobb magyarokat is látott magyar Parlament falai között. Mintha Sztálin vagy Hitler egyik leszármazottja beszélt volna a Dumában vagy a Reichstag falai között… mi több: a maga, felmenőinek és férjének „dicső munkásága” után olyannak tűnt maga is és a beszéde is, mintha a Führer valamelyik leszármazottja bizonygatná a munkatáborok kapujában, hogy a munkatáborok jók, és hasznosak lesznek a jövőben is...

Az MHBK a kezdetektől kapcsolatban állt Horthy Miklóssal, és bírta a volt kormányzó és József főherceg tábornagy támogatását. A szintén emigrációban működő Henney Árpád altábornagy vezette Hungarista Mozgalommal kapcsolatot ápolt, de teljesen más ideológiát követett...

Ezernyi olyan rendelet, törvény szabályozza a magyarság életét is, amelyek nem magyar törvények(!), hanem az uniós törvényeknek alávetett hazai, uniós alárendeltségünkből adódó kényszertörvények. Így, az oktatás, az egészségügy, a közigazgatás terén, és számos más területen, nem lehet a magyar helyzeten változtatni, mert részesei, kiszolgálói vagyunk a nagy közösnek, s így válunk bűnössé, bűnpártolóvá, bűnrészessé, a legjobb szándék mellett is...

Szerintem már mindenki észrevette, hogy az lett az új rendszer, hogy oda van a kupak rögzítve a flakon nyakához. Ez nem nagy gond, csak bosszantó, mert ha önteni akarok a flakonból, van, hogy odafordul ahol a víz folyik. Aztán némely flakonok kupakját visszatekerni is nehezebb így. Nem nagy gáz, ennek meg van az ellenszere, felbontás után egy elegáns mozdulattal letépem a francba, és minden a régi. Viszont kicsit kutakodtam, hogy egyáltalán mi értelme volt ennek a módosításnak...

Emlékezni kell, de nem elég! Fontos volna megerősíteni állásainkat, hallatni a hangunkat és ellenállni a ránk törőkkel szemben. Mert Magyarország nem él túl még egy háborút, magyar-, és keresztényüldözést! Itt az ideje tehát, a rendcsinálásnak, a józan és egyenes gondolkodásnak, a valós kárpát-medencei nemzeti összetartásnak, hogy a megemlékezések ne csak megszokott lehetőségként ismétlődjenek évről-évre, de legyünk méltók is eleink hősi vállalásaihoz, és a megemlékezéseknek legyen erkölcsi alapjuk is…

Talán nincs is budai katolikus polgár a Vízivárosban, aki ne ismerné a nevet: Fidél atya. Igaz, nem csak a Víziváros nagyszerű polgára volt Szent Ferenc kapucinus rendjének e kiemelkedő tagja, de neve szinte az egész országban ismert Nagyváradtól Karcagon át, Máriabesnyőn keresztül a Fő utcai katolikus közösségig…

Azt hiszem, nem kell, hogy megnevezzelek titeket ahhoz, hogy az Olvasó rátok ismerjen. Két igazi magyargyűlölő, primitív és gyilkos szándékú gazember vagytok, akik magatokon viselitek a jelenlegi és remélem már nem sokáig tartó világuralom összes ördögi jegyét. Amolyan igazi, fizetett bunkósbot vagytok, akik sem a magyar lelket, sem történelmünket, sem a valóságot nem ismeritek, hiszen ehhez nincs intelligenciátok, tudásotok és képességetek sem...

A még gondolkodni tudó, az eseményeket kissé kívülről szemlélő ember a mai kor zavaros, káoszba hajló valóságát kétségbeesve szemléli, és ez a kétségbeesés nem alaptalan. Kiutat – a világuralmat és annak jellemző eseményeit, történéseit és törvényeit tekintve –, lehetetlen találni.  Vannak önámító, önvigasztaló, ilyen-olyan magyarázatokkal felvértezett politikusok, pártok, civilek, azonban igazi megoldást senki nem tud, mert a világ rohan, cunamihoz hasonló sebességgel a saját végzete felé...

A hazai politikai kereszténységnek sok áldozata van, ahogy a kommunista békepapi kereszténységnek is volt. Azonban ma, a legnagyobb áldozat a hívő keresztény nép, a magyar nemzet, mert vezetői mind állami, mind egyházi tekintetben, kevés kivétellel(!) szándékosan elfelejtetik és elfelejtetik eleink hősiességét, kitartását, tisztességét, hazaszeretetét. Emlékezni csak kiválasztott, az államnak és az egyháznak „nem kellemetlen” hősökre szabad...

A társadalmak orruknál fogva vezethetőkké válnak, ha az egyént, mint a társadalom részét, alkotóelemét, ígéretekkel, pénzzel, ámítással, mások lejáratásával érdekeltté tudja tenni egy-egy új ideológia, szellemiség. Az emberi kapzsiság és irigység hatalmas erő, a jólét pedig, kitöröl a normális gondolkodásból, életvitelből olyan erényeket, amelyektől az ember, ember tudna maradni. Tehát, az ember megvásárolható, ha nincs hite, ha nem ragaszkodik az erkölcsi normáihoz, Isten-hitéhez, a krisztusi tanításhoz...