Történelem
Horthy Miklós kormányzót és családját - az 1944. október 15-i sikertelen „kiugrási kísérlet” után - a németek védőőrizetbe vették és a bajor Weilheim város melletti Hirschberg kastélyba szállították, ahol fegyveres őrök felügyelete mellett tartották őket fogságban. A 7. amerikai hadsereg közeledtére az őrség elmenekült, de szabadság helyett - 1945. május 2-án - Horthy Miklós német fogságból amerikai védőőrizetbe került, ahonnan a tanúként való meghallgatása után 1945. december 17-én térhetett csak vissza Weilheim-be, a családjához...
Az meg nem változtatható tény, hogy Magyarország sem földrajzi, sem politikai helyzeténél fogva nem kerülhette el a háborúba való belépést és a háborús részvételt. Horthy Miklós a háborúban való részvételt nem tudta elkerülni, de több alkalommal komoly kísérletet tett a „kilépésre”. Sajnos nem engedték neki az ellenérdekelt felek, Magyarországot felhasználták a világpolitika és más eszmények oltárán. Meg kell vallanunk, hogy a magyar vezérkar egy része is Horthy ellen fordult és megakadályozták a „kiugrást”...
A bujdosók egykori katonák, akik elvesztett szabadságharcok vagy csaták után nem akarták, hogy a győztes ellenfél kivégezze, börtönbe zárja vagy besorolja őket az ellenséges hadseregbe évtizedes szolgálatra, hanem inkább elmenekültek előle, vagyis elbujdostak...
A recski kényszermunkatábor a Heves vármegyei Recsk község mellett emelkedő Csákány-kő nevű hegy kőbányája közelében, 1950 októbere és 1953 ősze között, az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) által működtetett kényszermunkatábor volt. A mintegy 100 kisebb-nagyobb internáló- és munkatábor közül a leghírhedtebb. A „magyar Gulag”...
Az ázsiai (vagy indiai) kolera pusztításait már Kr. e. 400-ban is feljegyezték. A betegség legtöbbször India északi részén pusztított – leginkább a száraz évszakban októbertől májusig. Indiából 1829-ben jött át először Európába. 1826-tól kezdve erős kolerajárványok dúltak Ázsiában, majd Oroszországban is megjelent a betegség, az északi tartományokban és egy másik úton Perzsián át a Kaszpi-tenger vidékén...
Azt az óriási szégyent, amelyet Attila hadi sikerei jelentettek Róma számára, valahogy el akarták kendőzni. Belepiszkáltak az események időrendjébe, ezzel Attilát időben megelőzte saját tulajdon fia, Aladár, akit időközben Európa első keresztény uralkodójává tettek. Ez lehetett az pont, ahol először éltek vissza az egymással párhuzamosan futó időszámítási rendszerekkel...
A vén Dávid, már régtől Csaba királyfi seregében lovagol az égi utakon, de nekem mindig feldereng gyönyörű magyar arca, amikor hirtelenjében nem tudok úrrá lenni a nehézségeken… 1658. szeptember 6-án 300 székely állította meg a tatárt… Emlékezz Testvér! Emlékezz mindig reá...
Munkáját mindössze négy tanítórend, a bencések, a piaristák, a ferencesek és a Szegény Iskolanővérek folytathatta, igen korlátozott lehetőségekkel. Csak kilenc rendház maradhatott meg mintegy 180 férfiszerzetessel és 60 szerzetesnővel, a katolikus egyház négy hittudományi főiskola és nyolc középiskola fenntartására kapott jogot...
A magyarokból 1100 év alatt sem sikerült teljesen kiirtani a hun-tudatot, valószínűsíthető, hogy 558-ban még a bolgárok hun öntudata is elevenen élt, és valószínűleg még élénken emlékeztek Attilára is. Sem életmódjukban, sem nyelvükben, sem mentalitásukban nem különböztek számottevően a Kárpát-medencébe költöző magyaroktól. Még évszázadokkal a magyar honfoglalás után is hallunk bolgár “pogány”lázadásokról, ami egyértelműen jelzi, hogy elszlávosításuk folyamata mégsem ment olyan egyszerűen, mint ahogy azt Bizánc szerette volna...
Bem József tábornok moldvai hadjárata után – melyet a magyar szabadságharc ellen felkelő románok ellen vezetett - visszatért Erdélybe. Az ő feladata volt, hogy az elaprózott magyar erőket összevonva feltartóztassa a császári hadat, a velük szövetséges havasalföldi román felkelőket, valamint a támogatásukra érkezett orosz sereget. Bár Erdélyben a magyar csapatok nem voltak akkora hátrányban, mint a magyarországi hadszíntéren, Bem apó akkor se vigadozhatott...