Történelem

Horthy Miklós kormányzót és családját - az 1944. október 15-i sikertelen „kiugrási kísérlet” után - a németek védőőrizetbe vették és a bajor Weilheim város melletti Hirschberg kastélyba szállították, ahol fegyveres őrök felügyelete mellett tartották őket fogságban. A 7. amerikai hadsereg közeledtére az őrség elmenekült, de szabadság helyett - 1945. május 2-án - Horthy Miklós német fogságból amerikai védőőrizetbe került, ahonnan a tanúként való meghallgatása után 1945. december 17-én térhetett csak vissza Weilheim-be, a családjához...

A népi kollégiumi eszme az 1930-as években született meg a népi írók, falukutatók által feltárt szörnyű viszonyok hatására. A bentlakásos internátus létesítésével meg akarták teremteni a tanulás, az értelmiségivé válás esélyét a szegény sorsú, többnyire paraszti származású gyerekeknek...

Kezemben megsárgult újságot forgatok. A régi papíron, vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó 76. születésnapját méltatja a zsidóság. Az újság neve: Magyarországi Zsidók Lapja, és 1944. június 18-át írtak akkor a naptárak…

Mátyás királynak törvényes házasságaiból soha nem született gyermeke, ezért a királyságot törvénytelen fiára, Corvin Jánosra akarta örökíteni. Apja halála után a magyar uralom gyorsan összeomlott a Habsburg-országokban (Stájerország, Krajna, Alsó-Ausztria). A csehek (II. Ulászló magyar király) és a lengyelek (I. János lengyel király és I. Miksa német-római császár is igényt tartott a magyar trónra...

A hunok első említései Claudius Ptolemaiosznál és Dionysius Periegetesnél találhatók, ahol unnoknak nevezik őket. Yu Jafarov azerbajdzsáni történész listát adott azokról a törzsekről, amelyeket a források hunoknak neveztek: akatsirok, altziagirok, alpildzurok, angizgirok, bardorok, bittugurok, burgugundok, kutrigurok, ogurok, onogurok, saragurok, tungurok, ultindzurok, utigurok...

A rendelkezésünkre álló adatok alapján lehetetlen rekonstruálni a Velehrad (Fehérvár) székhelyű Szabír Fejedelemség valódi történelmét. Az országgal kapcsolatban egyetlen hiteles uralkodónévvel sem rendelkezünk. Ám mégis akad egy apró nyom, amiből arra következtethetünk, hogy Simeon bolgár cár (913-927) a szabír fejedelmi családból házasodott...

A tüntetésen elhangzottakat az Egyesült Államokba látogató új pártvezér és miniszterelnök, Grósz Károly fasiszta propagandának minősítette és mereven elzárkózott Nagy Imre rehabilitálásától, a humánus körülmények közti újratemetéseket azonban egy sajtótájékoztatón az 56-os halálraítélt, Szilágyi József leányának kérdésére lehetségesnek nevezte. Ezzel megtört a gát. Még hosszú hónapokig tartott, amíg az MSZMP Politikai Bizottsága (PB) 1988. november 29-én határozatot hozott „az ellenforradalmi események kapcsán politikai bűncselekmények miatt elítélt és kivégzett személyekkel kapcsolatos kegyeleti kérdések rendezéséről”.

A második magyar hiperinfláció „csúcsteljesítménye” volt a papírpénz-történelem legnagyobb címletű bankjegye: a 100 trilliós, amely 1946. július 12-én került kiadásra, de mint pénz már nem játszott szerepet. 1946. június 19. után ugyanis már az adópengő szolgált általános fizetési eszközül, amelyet a pénzügyi kormányzat 1946 elején vezetett be – eredetileg adózási, majd takarékbetét-képzési célokra –, és amely a pénz romlását volt hivatva ellensúlyozni. 1946 júliusában azonban már az adópengő is inflálódott. Végül is a létfenntartási index – 1939. augusztus 26-át alapul véve – 1946 júliusa végére 1025 nagyságrendet ért el...

A nagy tisztogatás a Joszif Visszarionovics Sztálin által kezdeményezett, 1934 és 1940 között a Szovjetunióban végrehajtott politikai elnyomást jelöli. A kommunista párttagokon kívül kiterjedt állami hivatalnokokra, parasztokra, a Vörös Hadsereg vezetőire, továbbá magában foglalt még széles körű rendőri megfigyeléseket, bebörtönzéseket és önkényes kivégzéseket. Az orosz történetírás a legintenzívebb időszaknak az 1937-1938-as korszakot, az úgynevezett Jezsovscsinát tartja, amely az NKVD korabeli vezetőjéről, Nyikolaj Ivanovics Jezsovról kapta nevét...

Az esti miséről a községháza elé vonultak az emberek, ahol aznap döntöttek a helyi katolikus iskola sorsáról. Ezen a spontán demonstráción történt a tragédia. A községháza védelmére kirendelt Takács Gábor rendőr őrvezető először a levegőbe lőtt, majd a tüntetők kivették a kezéből a puskát, és a következő lövés már a rendőrt érte. Az ÁBTL-ben több száz oldalnyi dokumentumot őriznek a korabeli állambiztonsági és nyomozati anyagokból, de a nyomozati akták így erősen koncepciózusak...