Külföld

A ceremóniát a Fehér Ház Rózsakertjében tartották, az amerikai elnök és a dokumentumot aláíró politikusok a balkonon mondták el – a meghívott vendégek, köztük az Európai Unióból egyedüliként Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter előtt – a beszédeiket. Ezt követően a diplomáciai viszony létrehozásáról is szóló megállapodások szövegét három példányban, angol, arab és héber nyelven írták alá az érintettek: Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő, Abdalláh bin Zajid Ál Nahajan, az Egyesült Arab Emírségek külügyminisztere és Abdel-Latif az-Zajáni, a Bahreini Királyság diplomáciájának irányítója...

A terv megvalósulásának feltétele, hogy új, szabad és tisztességes elnökválasztást rendezzenek Fehéroroszországban. A javaslat előterjesztésére Morawiecki a múlt pénteki, lublini csúcstalálkozón kapott megbízást a többi három visegrádi miniszterelnöktől...

Szlovákia teljes körű és gyorsított eljárást követel Belgiumtól és arra kérte az Európai Bizottságot is, hogy ítélje el a brutális rendőri fellépést. A szlovák államfő javasolja, hogy vonjanak be egy szlovákiai szakértőt is a nyomozásba. Ennek kapcsán Ivan Korcok szlovák külügyminiszter pénteken azt mondta: egy olyan szakértőt szeretnének, aki részt vesz az ügyben és így hozzájárul, hogy megkérdőjelezhetetlenül kiderüljön, mi volt a halál tényleges oka...

Új szövetség jött létre Magyarország és Málta között, az Európai Unió dilemmáit hasonlóan ítéli meg a két ország, és egyetértünk a migrációs kérdésekben is – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Vallettában az Evarist Bartolo máltai kül- és uniósügyi miniszterrel folytatott tárgyalások után. A külügyérek figyelmeztettek: a V4-ek 35 millió eurót adtak az EU-nak a líbiai parti őrség megerősítésére, de Brüsszel képtelen volt hajókat vásárolni...

A Lengyelország-szerte elterjedt „Krisztus Katonái” (Żołnierze Chrystusa, Militia Christi) férfiszövetség tagjai ahogy minden hónap első szombatján, így szeptember ötödikén is összegyűltek, hogy engeszteljék a Boldogasszony Szeplőtelen Szívét a bűnökért, melyekkel megsértették azt hazájukban. Istenért és hazáért térdelnek elébe, hogy általa lelki áldozatot mutassanak be...

Az állami hírügynökség bukaresti tudósítója szavaiból azt emelte ki, hogy Ukrajna lehetőségként, nem problémaként tekint a nemzeti kisebbségekre, az európai normák alapján biztosítja jogaikat. A Bogdan Aurescu román külügyminiszterrel közösen tartott sajtóértekezletén ugyanakkor Kuleba azt mondta, a közigazgatási reform belügy, Ukrajnát nem fogják más országok „tanítani” arra, miként szervezze meg közigazgatását. Az ukrán külügyminiszter jelezte, hálás Romániának azért, hogy kiáll Ukrajna szuverenitása mellett, és elítéli az orosz agressziót. Úgy vélte: a Fekete-tenger térségének biztonsága mindkét félnek fontos...

A Kárpátalja tudósítása szerint Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke az ungvári iskolaavatón rossz hírnek nevezte, hogy az ukrán–magyar kapcsolatok a remények ellenére nem javulnak. Szerinte ennek tudható be, hogy nem érkezhetett meg Kárpátaljára Potápi, aki nemzetpolitikai államtitkárként felügyeli a bázisiskola-programot. A KMKSZ elnöke számára továbbra is érthetetlen, hogy miért történnek ilyen akciók, amelyek nem segítik elő a két ország viszonyának javulását, pedig az a jövő szempontjából rendkívül fontos lenne...

„Rasszista” és „Tömeggyilkos” szavak jelentek meg csütörtök reggelére (2-3.9.2020) Edvard Beneš a magyargyűlölő, volt csehszlovák államfő prágai szobrának talapzatán, aki a magyarokat Felvidékről kitelepíttette-kiűzette, jogaiktól megfosztatta! Az ismeretlen elkövetőnek sok szerencsét kívánunk!

A Băsescu-féle Népi Mozgalom Pártjának magyarellenes frakcióvezetője, Marius Pașcan által kidolgozott törvénytervezet a nemzeti jelképekről szóló, 1994-ben elfogadott (amúgy ultranacionalista) „zászlótörvényt” módosítaná. Pașcanék érthető módon nem ügyködnek olyan tervezeten, amely a szekusmúltat letagadó és így magas állami tisztséget betöltő tolvajokat és hazudozókat büntetné, mert akkor pártjuk alapítójának tennének keresztbe...

Ha Brüsszel szankciókat vezetne be Törökországgal szemben, az elég egyértelmű üzenet lenne Erdogan elnöknek. De azt gondolom, hogy az EU-nak sokkal fontosabb annál Ankara, mint hogy ilyen forrófejűen cselekedjen. Valószínűleg végül egy félmegoldás fog születni, amely Görögország érdekeit képviseli, de engedményeket tesz a törököknek is. Mindezt úgy, hogy a török befolyásszerzéstől tartó franciák is elégedettek legyenek - tette hozzá az Athéni Egyetem professzora, Panagiotisz Cakonasz...